A légy
„A kandallóban vígan pattogott a tűz forró melegséggel töltve el a langyos szobát. David most hirtelen megfordult, és néhány bizonytalan lépést tett a lány felé. Kérdően tekintett rá. A lány ekkorra már felbátorodott és….”
Leó ekkor zümmögést hallott a hűtőszekrény irányából, így bosszúsan letette a könyvet.. Óvatosan odalépett, de persze mire odaért, a hang elnémult. Na sebaj, gondolta, a dög remélhetőleg megunta a zümmögést. Leó visszaült az asztalhoz és újra belemerült a könyvbe.
„A lány ekkorra már felbátorodott és kihívóan viszonozta a férfi félszeg pillantását. Jobb mutatóujját finoman végighúzta az ódon kredencen, egyre közelebb és közelebb kerülve Davidhez. A következő pillanatban azonban…”
A légy megint rázendített. Leó földhöz csapta a könyvet és megpróbált rájönni, merről jön a hang. Az ajtófélfán találta meg az állatot; hozta is a légycsapót ízibe. Ideges volt, mert a konyha volt a kedvenc olvasóhelye, lévén ez a legnaposabb és leghűvösebb helyiség az albérletben. Egy óra múlva viszont már hazajönnek a lakótársak, és nem akarta, hogy meglássák, Romanat olvas. A légycsapó azonban túl lomha eszköznek bizonyult. Hozta a sprayt, de attól csak jobban felélénkült a szárnyas. Ekkor megpróbálta a légycsapó segítségével az ajtón vagy az ablakon kihessegetni. De úgy látszik a légynek is tetszett a konyha légköre, nem akart elmenni. David eddig is igencsak kívánkozott a könyv főhősnőjének karjaiba, de most még ennél is jobban vágyott a „forró melegséggel” telített szobába; ott ugyanis – gondolta ő naivan – bármelyik légy megdöglene a hőségtől.
Leónak nagyon érzékenyek voltak az idegei – kiskorában véletlenül legurult a pincelépcsőn – és képtelen volt még a legkisebb, legfinomabb zaj mellett is olvasni.
- Azt hiszem, ez a légy Isten büntetése, amiért ponyvát olvasok. Most mindenesetre én húztam a rövidebbet: a Mindenható (és persze megboldogult értelmiségi szüleim) akarata fog teljesülni. Míg itt van a légy, addig kénytelen leszek letenni a ponyváról.
Leónak – gyenge idegek ide vagy oda – nem volt szokása csak úgy annyiban hagyni a dolgokat:
- Csak kell valami célja legyen a légynek, ha már a Jóisten (vagy az értelmiségi szüleim) ideküldték* – okoskodott. Visszaült a korábbi helyére, de ezúttal nem a könyvet bújta, hanem elmélkedni kezdett a légy dilemmán. Volt stílusérzéke, meglehetősen olvasott is volt, ezért a következő módon adott hangot gondolatainak:
- Gondolj, gondolj – és az öklét erőteljesen ütögette a fejéhez. – Mi lehet Isten célja a léggyel, illetve ezzel a bizonyos léggyel itt a konyhában? Mert célja az biztos van, ez a légy ugyanis gyanúsan sokáig tartózkodik ebben a konyhában. Jó pár léggyel meggyűlt már itt a bajom, a többiek mind rövidebb időn belül leléptek. Nos, kétféle célja lehet a Magasságosnak. Az egyik vallási indíttatású, vagyis a legyet a mennyből küldte, mint egyfajta modern Jézus Krisztust, aki meg akarja váltani a világot (illetve egyelőre csak a konyhát és engem). Hm. Nem is rossz, elvégre ezredfordulót írunk, épp itt az ideje rendet tenni ebben az országban (hát még ebben a konyhában). Másik cél: Isten üzenni akar, hogy annyi év „kutyarabság” után legyen inkább a légy az ember háziállata. Elvégre van benne ráció. A kutya nagyobb teste és mozgásigénye miatt szenved a kis lakásokban, sokat fogyaszt, igényli az ingerdús környezetet és a törődést (naponta legalább kétszer kell sétálni vinni) és nehéz tisztán tartani. A légy ezzel szemben nagyon jól megvan magában, nem kell tisztítani, kis helyen elfér és morzsákon is elél. Na és milyen ragaszkodó típus! Egyszerű és zseniális érvelés, gratulálok Leó. Furcsa, hogy ez eddig nem jutott eszedbe. Na de pont egyszerűségében rejlik zsenialitása. Emberek milliói mennek el a legyek mellett anélkül, hogy felfigyelnének erényeikre!
Leó szeretett elmélkedni, de nagyon jól tudta, hogy ez önmagában még semmire sem elég. A lányoknál aztán meg végképp nem tud gondolatokkal bevágódni.
- Pénz nélkül nincs sem nő, sem Romana! – kiáltott fel Leó, aki már korábban irigyelte J.K. Rowlingot, hogy befutott a könyvpiacon a Harry Potterrel. Most reményt látott, hogy ő is sikerre viszi gondolatait.
Mivel szeretett biztosra menni, elhatározta, hogy rögtön két könyvet ír. Az egyik a vallásos közönséget fogja célozni, címe „A légy szeret téged” lesz, a másik az állatbarátokhoz fog szólni. Leó gyorsan határozó természet volt; laptopot ragadott, megnyitotta a Wordot, és rögtön fel is írta:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése