A Légy jó, mindhalálig

A naplemente aranyba borította az ibizai tengerpartot. A trópusi szél kísértően hordta körbe a frissen sült steak illatát. Épp a tájhoz passzoló sárga Lamborghinimhez igyekeztem, vígan lóbálva a slusszkulcsot, mikor elém lépett egy telt ajkú, mosolygós pincérlány. Nem, négy pohár koktél épp elég volt…majd este találkozunk. Bestiális ordítással kel életre a 300 darab olasz telivér, majd egy hatalmas pofonra ébredek.
Csipás szemhéjaim lassan szakadnak ketté. Csíkosra feküdt kézfejem (meglehetősen közeli) látványa tudatja lassan eszmélő elmémmel, hogy orrba vágtam magam. Legalább nem véres. A reluxa falra vetett okkersárga csíkjai fájóan idézik fel az elpusztított tengerpartot. Ezért valaki megfizet – rajtam kívül.
Idegesítően éles duruzsolásra leszek figyelmes. Ez egy rovar…vagy bogár. Ja nem, mert minden bogár – ez most kit érdekel?! Lényeg, hogy megfizetsz az álmaim lerombolásáért te…te…álom-hitler! Miközben könnyes szemeim a célpontot keresik, ármányos elmém az eszközöket latolgatja (lüktető orromra jelenleg senki sem figyel).
A célpont bemérve: carnivoris idegesitus, köznapi nevén hülye légy (igen, te). Légycsapó sehol, karddal nem fogok nekiesni, mert nincs pénzem új lámpára (csicska szitakötő jól megtanulta!). Szinte hallom ahogy szűkül a pupillám, miközben éled ragadozói ösztönöm.
Aztán beugrik! Mint amikor kisül egy izzó, oly hirtelen jön az ötlet és pont oly sötét lesz lelkem utána. Igen, már nyúlok is a Chemodeath 3000 flakonért: 50 % folyékony halál, 50 % citrus aroma (napfénytől és gyerekektől óvni).
Mióta megvettem, pontosan 5 napja – két nappal az ominózus szitakötő ügy után, a boltba, ahol épp a lámpák voltak leértékelve – ez a biológia fegyver már két büdösbogár és egy kaptárnyi kecskedarázs szánalmas létére tett pontot.
Célratart, kiold, sziszeg. Halálos pontosság, halálos dózis, mehet a Mozart Requiem! A légy légyhez méltó halk puffanással érkezik a padlóra. Nem volt szép élete, nem volt szép halála…és valljuk be, nem volt valami szép.
Bekapcsolom a TV-t. A National Entographic-en épp a pókokról megy valami, de én gyűlölöm a pókokat, inkább nézek egy kisfilmet a National Historygraphic-en a conquistadorok életéről. De rohadt büdös citrom szag van.